Gepárd

A gepárd a leggyorsabb szárazföldi állat. Egy új kutatás szerint fantasztikus gyorsulási, fékezési és villámgyors irányváltoztatási képessége teszi félelmetes vadásszá.

Fotó: Greg Wilson
Fogságban tartott állatokkal csalik segítségével végzett mérések során feltárták, hogy egy teljes erőből futó gepárd sebessége meghaladhatja az óránkénti 100 kilométert. Összehasonlításképpen: az agarak ismert legnagyobb sebessége 65 km/h, a lovaké 68 km/h az embereké pedig 43,2 km/h (Usain Bolt jamaicai sprinter rekordja alapján). A kutatók most első ízben tanulmányozták a nagymacska mozgását a természetben, valós körülmények között. Ehhez öt botswanai gepárdra (három nőstényre és két hímre) rendkívül pontos műholdas helymeghatározóval, gyorsulásmérővel, giroszkóppal, mágneses tér mérésére alkalmas magnetométerrel ellátott nyakörvet erősítettek fel. Ezután 17 hónapon át figyelték a mozgásukat, és összesen 367 futást elemeztek.
A rekordsebesség ugyan 93 km/h óra volt, de a kutatók azt vették észre, hogy az általában egy-két másodpercig tartó sprintek nagy többségénél 72 km/h alatt maradt a sebesség, az átlagsebesség pedig 50 km/h volt.
"Ebben semmi rendkívüli nincsen, a nagymacskák a gyorsulásban és a fékezésben, napi szinten követtek el hőstetteket" – tárta fel Alan Wilson, a londoni állatorvosi egyetem (RVC) kutatója és csapata, akiknek tanulmánya szerdán jelent meg a Nature című brit tudományos folyóiratban.
A mérésekből kiderült, hogy a gepárd egyetlen lépésben képes másodpercenként 3 métert gyorsulni és 4 métert fékezni. Ez a manőverezési képesség, amely többek között a csontvázának és az izomzatának, valamint a nem visszahúzható karmai által biztosított nagyfokú kapaszkodási készségnek köszönhető, jóval meghaladja a póló póniét vagy az agárét.
Egy másik világrekord: a teljes gyorsulásban lévő gepárd izomteljesítménye a négyszerese az olimpiai bajnok Bolténak, aki 9,58 másodperc alatt futotta le a 100 métert.
A hajtóvadászathoz szükséges mindeme adottságok ellenére a gepárdok rendszerint messze nem mindig kapták el zsákmányukat, többségében impalákat. A kutatók becslése szerint a vadászatuk csak 26 százalékban volt eredményes.
Az eddig legnagyobb sebesség, amelyet gepárd esetében már korábban mértek 104 km/h óra volt.

 Forrás:http://www.ng.hu/Termeszet/2013/06/a_gepard_sikerenek_kulcsa.



 Forrás:http://users.atw.hu/bazsu/termeszet/nagymacska_elemei/gepard1.gif.





 Forrás:http://fdvz6rdg.heimat.eu/gepard.jpg.

A kékbálna királysága

A kék bálna a leghatalmasabb faj,amely valaha a Földön élt-mérete a leggigantikusabb dinoszauruszokét is meghaladja ,-ennek ellenére alig akad olyan ember aki látta volna őket.

A leghangosabb állatok közé tartoznak szerte a tengerben és szárazföldön mégis alaposan meg kell küzdenünk érte, ha hallani akarjuk a hangjukat. Ők hozzák világra a természet leghatalmasabb „kicsinyeit”, ám legtöbb szaporodóhelyük máig ismeretlen a tudósok előtt.
A National Geographic Channel 2009. március 1-én, este 9-kor A kék bálnák királyságába kalauzolja a nézőket, egyebek mellett bemutatva az első olyan víz alatti felvételeket, amelyet ember valaha kékbálna-borjúról készített.
                                   
                                  
 Egyes területeken a kékbálnák oly ritka állatnak számítanak, hogy a szakértők alig tudnak róluk valamit, a legtöbb tengerrészen azonban egy dolog biztosnak tűnik velük kapcsolatban: a jövőjüket komoly veszély fenyegeti. A Csendes-óceán északkeleti medencéjében a kékbálnák száma egykor a tízezret közelítette, az elmúlt több mint egy évszázad kíméletlen vadászata azonban – negatív értelemben… – meghozta a gyümölcsét. Így azután, bár vadászatukat az 1960-as évek óta nemzetközi egyezmények tiltják, ma már kevesebb mint kétezer példányuk él azokban az Antarktisz-környéki vizekben, amelyek korábban a legnépesebb állományaiknak szolgáltak otthonul.
A látványos filmben egy – a National Geographic Society által támogatott – nemzetközi kutatócsoport expedícióját követhetjük nyomon, amelynek célja megmentésük érdekében minél több ismeretet szerezni e csodás behemótokról, és megtudni, hogy a vadászatuk betiltása ellenére miért fogyatkozik továbbra is ijesztő sebességgel egyedszámuk.
e fenséges állatokról – egyebek mellett egy anya és borja meghitt kettőséről. A film egyik legizgalmasabb pillanata az, amikor a felfedező kedvű borjú a tudósok csónakja felé veszi az irányt, és a víz alatti operatőröket kis híján elsodorva közvetlenül a lélekvesztő alatt úszik el. Az állaton látható feltételezett magzati ráncok arra utalnak, hogy a felvétel pillanatában a borjú még egy hónapos se lehetett! A kutatóknak a bálnákon kívül két másik riktán látható faj, az álcserepesteknős és a cetcápa egy-egy példányát is sikerül becserkésznie. A filmben a szakterület legelismertebb tudósai nagy fába vágják a fejszéjüket: megkísérlik felkutatni a kékbálnák alig ismert telelőhelyeit és feltérképezni migrációs útvonalaikat; két létfontosságú információ, ha meg akarják védeni őket a kipusztulástól. A siker érdekében speciális műholdas nyomkövetővel látnak el 15 kékbálnát, amelyeket reményeik szerint ilyen módon elkísérhetnek egy – mintegy ezer kilométeres sugarú kört lefedő – tengerrészre, az ún. “Costa Rica Dómhoz”, ahol feltételezéseik alapján sok más faj mellett a kék bálnák párzására és ellésére is sor kerül.

A Costa Rica Dómnál a kutatók nem várt akadályba ütköznek, amikor csak hatalmas nehézségek árán képesek ismét megtalálni korábban megjelölt vizsgálati alanyaikat. Az adóval felszerelt 15 bálna közül csak három érkezett meg, ráadásul a műholdas technológia jelentős késéssel működik. Ilyen körülmények között megtalálni egy állatot, amely ideje legnagyobb részét víz alatt tölti, s 24 óra alatt 160 km-t képes úszni a szélrózsa bármely irányába – nos egy ilyen állatot az óceánban megtalálni olyan reménytelen feladat, mintha egy tűt keresnénk a szénakazalban. És mégis: a csapat, új fejezetet nyitva a kékbálna-kutatás történetében, szerencsésen rábukkan egy anyaállatra, amely mellett immár ott úszik újsszülöttje is. Az egyik legkülönlegesebb és legmegindítóbb látvány, amellyel a természet az embert megajándékozhatja!
A kutatóknak expedíciójuk során három olyan viselkedésformát is alkalmuk nyílik megfigyelni, amelyeket korábban még soha nem írtak le a Costa Rica Dómnál: szemtanúi lehetnek a kékbálnák udvarlásának, ellésének és téli táplálkozásának is. A titkos gyülekezőhely tanulmányozásával a tudósok olyan értékes információkhoz jutnak, amelyek birtokában mostantól a korábbinál eredményesebben léphetnek fel a faj és élőhelye védelme érdekében. A csapat kutatásai megerősítik, hogy a borjak a Dóm területén születnek, és hogy a kékbálnák a téli időszakban is táplálkoznak – egy eddig csak sejtett viselkedésforma, melyet korábban még soha nem sikerült igazolni a Costa Rica Dóm esetében.

A kékbálnák királysága

A kékbálnák királyságában arról is hallunk, hogy ez a csodálatos állat miért vált a világ egyik legveszélyeztetettebb fajává. Óceánjaink egyre forgalmasabbak és zajosabbak, ráadásul a bálnák táplálékállatai megfogyatkozóban vannak. És bár a bálnavadászatot ma már nemzetközi egyezmények tiltják, az óceánokat – gigantikus teherhajók formájában – továbbra is gyilkosok járják. Az adatok azt mutatják, hogy évről-évre mind több kékbálna válik óriáshajókkal való ütközés áldozatává. Ezt látszik alátámasztani az a tény is, hogy a film forgatása közben talált négy kimúlt kékbálna mindegyike – a sérülésnyomok erre utalnak – efféle balesetben pusztult el. A szakértőknek a hajók mellett a növekvő ipari zajszennyezés is egyre több fejfájást okoz: attól tartanak, hogy ez a fajta zavaróhatás is felelős lehet az állatok egyedszámának csökkenéséért.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a jelek szerint – a szigorú tiltás ellenére – egyes országok részéről tovább folytatódik a bálnavadászat. A filmben tanúi lehetünk egy ellenőrzőakciónak, amely során genetikus szakértők japán halpiacokat járnak bálnahús után kutatva – és keresőmunkájuk sajnos sikerrel jár… Az óriások szándékos pusztítása tehát mindmáig tart – még akkor is, ha napjainkban a kékbálna-populáció hanyatlásának egy egészen furcsa jele is megmutatkozik: a genetikusok vizsgálataik során egy olyan bálna-hibridre bukkantak, amely egy kék- és egy barázdás bálna házasságából született! A biológusok szerint ez a különös reprodukciós viselkedés egyértelműen a bálnák egyedszám-csökkenésének a következménye.
A film látványos víz alatti felvételek, a bálnák belső testfelépítését bemutató számítógépes grafikák, nagy felbontású térképek és lebilincselő szakértői magyarázatok segítségével avatja be a nézőket a kékbálna-kutatás legújabb fejezetébe. És a National Geographic a világot ezúttal „bálnatávlatból” bemutató bravúros Crittercam® felvételeiről még nem is beszéltünk, amelyeket a hátukra tapasztott kamerák segítségével maguk az állatok készítettek…

 Forrás:http://www.ng.hu/Termeszet/2009/02/A_kekbalnak_kiralysaga.



 Forrás:http://hirportal.sikerado.hu/images/kep/201211/balna%20570.jpg



 Forrás:http://hirportal.sikerado.hu/images/kep/201210/kek_balna_farok.jpg


 Forrás:https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjwqMaABiVdvbcEpU6SJftfhGMe1yU-yL77j1j38ticz1yZBYJKLzfJkSExWBzi41VlpQOrFyML_pAf354Zi58de-WeQxG8rTLazvZHtbMcoW9eCPh9CFfElFu3OwWH8FnuZ-wbDNUzdkR0/s320/whale11280.jpg

Róka

Európa szerte elterjedt,néhol igen gyakori ragadozó. Eredetileg az erdős területeket lakója volt, de sok más helyen is előfordul ( mezőgazdasági területek cserjés-fás- bokros-ligetes lakott területek)

Táplálkozása: Éjszaka vadászik. Zsákmány főleg kisemlősökből, rovarokból, szárnyasokból áll, de elfogyasztja a gyümölcsöket is. Különböző kaffogó és ugráló hangokat ad.A veszettség fő terjesztője.

Jellemzése:elkeskenyedő arckoponyájú,lompos farkú, hegyes fülű elliptikus szemű állat.Pofája vörhenyes, farka és hasa fehér.Színe évente vedlések idején változik.Mellső végtagján 5 a hátsón 4 lábujj található.Teste 60 cm farka 40 cm tömege 6-7 kg.

Párzási időszaka decembertől februárig tart.Évente egy alkalommal 51-52 napos vemhesség  után 3-8 darab körülbelül 100 grammos csokoládébarna gyapjas szőre fedett kölyköket hoz világra.A fiatalok szeme 10 napos korukban nyílik ki.A kotorékot 3,5 hetes korukban hagyják el először,függetlenné 8-10 hetes korukra válnak.Lakóhelyét, az ún rókavárat vagy maga készíti vagy a borz kotorékát foglalja el. A rókalyuk körül sajátos, intenzív fülledt szag érezhető, és táplálékának a maradványai is megtalálhatóak. Jellegzetes nyomai  is mely a kutyáétól eltérően nem annyira kanyargósak és meg-megálló.Hosszú, csavart ürüléke csontokat rovarokat és szőrt tartalmaz.

Forrás:http://www.tananyag.almasi.hu/krez/az_erdo/allat/roka.htm

Forrás:http://alfahir.hu/sites/barikad.hu/files/2013/09/roka_1.jpg



Forrás:http://pctrs.network.hu/clubblogpicture/6/7/_/67584_113245966_big.jpg





Forrás:http://szepkepek.hu/wp-content/uploads/2012/12/v%C3%B6r%C3%B6s-r%C3%B3ka-6.jpg




Forrás: http://www.legszebbkepek.com/kepek/voros-roka-telen-kep.jpg

Ahol a jegesmedve az úr

A medvefélék egy része rémisztő külseje ellenére ritkán támad emberre. Az egyik kivétel azonban a jegesmedve. Nem csak medvék, de ragadozó világában is ő legnagyobb. Kedvenc eledele a fóka. A jegesmedve általában egy léknél várakozik. Amikor a fóka feljön levegőt venni, a medve hatalmas csapást mér koponyájára, és kirántja a vízből. Ha valaki még mindig azt gondolná, hogy a jeges macik aranyosak, itt szeretném felhívni figyelmét, hogy konkrétan ez az egyetlen faj , amely emberre is vadászik, ha éhes!

Képforrás:http://kepguru.hu/previews/16/169489.jpg

Képforrás:http://www.blikk.hu/data/cikk/70/5/91/cikk_700591/d0003ED65ba97690e5107.jpg

 

Képforrás:http://www.haziallat.hu/upload/4/article/4061/3_original.jpg

Tigrisek

A tigrisek magányos állatok,huzamosabb ideig a nőstények és  utódai élnek együtt. Bár egész nap aktívak lehetnek,de főleg alkonyat után és éjszaka vadásznak. A legtöbb macskafélétől eltérően a tigris szereti a vizet, jól és kitartóan tud úszni.A nagymacskák közül csak a jaguárok halászmacskák és a tigrisek számítanak jó úszónak, és a tigriseket gyakran látni, amint tavakban és folyókban úsznak.Visszahúzható karmainak és erős lábainak segítségével kiválóan mászik fára, és hatalmas 8-10 méteres ugrásokra is képes. A hímek és a nőstények egyaránt saját territóriumot birtokolnak, a hímek többszöröse lehet a nőstényekének,  és a hím több nőstényével is átfedhet .


                                                        Tulajdonságaik:

Elterjedt: India, Burma,Nepál, Indonézia, Kína,Szibéria erdős területén.
Testhossza: kb. 3 méter ( ennek egyharmada az állat farka).
Magassága: eléri az 1 métert is.
Tömegük: Hímeknek maximum 275kg. Nőstények kisebb 145kg.
Párzási időszak: egész évben de leggyakrabban novembertől kora áprilisig.
Vemhességi idő: 103 nap.
Alom szám:1-7 ( leggyakrabban 2-4).
Elválasztási idő 18-28 hónapos korban.
Ivarérettség: 3-6 éves korban.
Élettartam:15 év (fogságban 26 év).




Képforrás: http://nika.hupont.hu/felhasznalok/2256/kepfeltoltes/tigrisek_17.jpg

 
Képforrás: http://kispipin.hupont.hu/felhasznalok_uj/4/3/43886/kepfeltoltes/tigris.jpg




Képforrás: http://www.duiops.net/seresvivos/galeria/tigres/Indochinese%20Tiger%20Cub.jpg



 
Képforrás: http://image.hotdog.hu/user/GmbH/20071227tigris.jpg



Képforrás: http://www.kepeslap.com/images/15806/333_origi.jpg

Farkasok

A farkasok az ember után a legnagyobb területen elterjedt ragadozók. Számos alfajjal rendelkezik, akik a változatos környezethez igen különbözőek megjelenésükben. A központ területén az európai szűrkefarkasok élnek szürkés-vörösbarnás bundával. A természetben szervezet családi csoportokban, falkákban élnek. Nincs ez másképp nálunk sem, a különbség az, hogy itt az ember is a falka tagja lesz. Köztük is akadhat személyi konfliktus. A falka tagjai közt szigorú hierarchia uralkodik, ahol minden egyes állat ismeri a társa pozícióját. A nőstények és a hímek közt külön rangsor van,de fogságban ez a felállás változhat mert többször egy-egy nőstény dominálta alsóbb rendű hím társát. Januárban a rangsorviták felerősödnek, a dominanciai harcok erősebbek lesznek, megkezdődik a párzás. Ilyenkor fokozott óvatossággal kell a farkasokkal bánni, még inkább szem előtt kell társuk vad ösztöneit. A kommunikációjuk rendkívül kifinomult. Az egyik legfontosabb testbeszéd amiben a legfontosabb szerepet, a hosszú bozontos farok játszik. A  későbbi nyugodt együttélés érdekében az ideális időszak ahhoz, hogy a kölyköket kivegyük és mi neveljük őket cumisüvegből etessük őket. A kölykök születésük után 10-14 nappal nyitják ki a szemüket.

 

Képforrás: http://horkai.net/?oldal=1&cikk=65

 http://www.pointernet.pds.hu/Kutya/kutyamagazin/2002-ev/03-marcius/32-1K.jpg

 

Képforrás: Képforrás: http://wq-farkasok.csapata.hu/kepek/201111/14144.jpg

Az állatok királya

Az oroszlánok megtalálhatóak az állatkertbe, dszungelben, az Afrikai szavannákban.  Hordákban élnek. Kissebb-nagyobb állatokat fogyasztanak. A hím oroszlánoknak sörényük is van. 8 kimométer per órás sebeséggel tud futni. Az állatok királyának nevezik. Az öreg oroszlánok utódai viszik tovább az nemzetiségüket. Ha az  Afrikai szavannában járunk nem lenne érdemes találkozni velük, de ha mégis nem szabad hirtelen mozdulatokat tenni mert lehetséges hogy megtámad. Ha kölyköt találunk nem szabad odamenni mert lehet hogy a nőstény vagy a hím ott van a közelbe, mert a szülők mindig a kölyköket védik legjobban, ők a szemük fénye, ezt nevezi a nőstényeknél anyai ösztönöknek.

                                  

Képforrás: ...

Képforrás: ....

Ezeket a képeket azért töltöttem fel, hogy megjelenítsem az oroszlán és kölyke (hím, nőstény) egymáshoz való kötődését.